Hatodik alkalommal tüntettek hétfőn a szlovák fővárosban, a francia császárról elnevezett épület előtt. Szegény Napóleon, valószínűleg forogna az Invalidusok templomában levő sírjában, ha tudná, mit neveztek el róla Pozsonyban…
A sajtó rendre beszámol a tüntetések lélekszámának alakulásáról. A mai tippelés 500 és 1100 között mozog. Szlovákiában az utcai politikai megmozdulásoknak, talán éppen a demokrácia fiatal mivolta okán, nincs olyan hagyománya, mint Nyugaton. A magát galamblelkű önmeghatározással illető nemzet tagjait nehéz az utcára vinni, pláne rendszeresen. A nyár további létszámfaragó tényező. De ahogy Berzsenyi Dániel int az 1807-es keltezésű, Magyarokhoz című versében:
„Nem sokaság, hanem
Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.”
Persze, fontos mérőszám lehet az is, hogy hányan demonstrálnak, de hiba volna, ha elvesznénk a számok elemzésében. Mert az állami szintre emelt korrupció akkor sem lenne helyes, ha történetesen senki sem emelné fel a szavát ellene.
